Könyvbemutató


MEGHÍVÓ KÖNYVBEMUTATÓRA 

A L’Harmattan Kiadó és az ELTE BTK Anglisztika Tanszéke
szeretettel vár mindenkit a 

CONFRONTATIONS AND INTERACTIONS:
ESSAYS ON CULTURAL MEMORY

című könyv bemutatójára,
melyet 
2012. január 10-én, kedden 16 órakor tartunk

az ELTE BTK-n
(1088 Budapest, Rákóczi út 5. 021-es terem) 

A kötetet bemutatja:

Frank Tibor,
az Angol-Amerikai Intézet igazgatója

Felkért hozzászólók:

Péter Ágnes,
a kötetet életre hívó OTKA projekt vezetője

Dávidházi Péter,
a kötet egyik szerzője

és a kötet szerkesztői közül
Gárdos Bálint és Pikli Natália

A kötet honlapja a kötet tartalmával:

http://kulturalisemlekezet.blogspot.com/p/publications.html

A kötet szerzőinek rövid életrajzai:

http://kulturalisemlekezet.blogspot.com/p/speakers_11.html



*   *   *   *   *   *


MEGHÍVÓ KÖNYVBEMUTATÓRA 

szeretettel meghívja önt az  


című könyv bemutatójára,
melyet 
2011. február 10-én, csütörtökön 17 órakor tartunk az
ELTE BTK-n
(1088 Budapest, Rákóczi út 5. 021-es terem) 



„Hitvány egy emlékezet az olyan, amelyik csak visszafelé működik jegyezte meg a Királynő” Lewis Carroll Alice Tükörországban című meséjében. Az ELTE Anglisztika Tanszékén „A brit irodalom a magyar kulturális emlékezetben” témakörben 2008 szeptembere óta működő kutatócsoport éppen annak a kérdésnek a vizsgálatát végzi, hogyan működik az emlékezés, a kulturális emlékezet egyszerre visszafelé és előre. A jelen kötet egy tervezett sorozat első darabja, amely a kutatóműhelyben a 2009 júniusában tartott konferencián bemutatott eredményeket tartalmazza. A tanulmányok különböző világirodalmi jelenségek kapcsán a múltnak az utókorra gyakorolt hatását, illetve az utókornak az értelmező, kisajátító vagy éppenséggel feledésre ítélő gesztusaiban megjelenő a múlt megkonstruálását célzó tevékenységét vizsgálják. A kötetben találhatók írások az angol, amerikai, dán, német, portugál és orosz irodalom magyarországi befogadásáról (vagy épp be-nem-fogadásáról), az irodalmi kapcsolatokról, párhuzamokról.

A kötetet bemutatja, valamint a szerzőkkel és szerkesztőkkel beszélget: Kállay Géza egyetemi tanár


A kötet szerzői és tartalma:

Pikli Natália: Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben 
Madarász Imre: Alfieri Magyarországon
Maráczi Géza: „A legkitünőbb genre-író”: Dickens hatása az életkép műfajára és a magyar irodalmi újságírás kezdetei 
Mácsok Márta: A walesi bárdok értelmezéséhez 
Péteri Éva: A viktoriánus kulturális örökség Gulácsy Lajos művészetében 
Isztrayné Teplán Ágnes: „Egy ilyen jó európai és kultúrmisszionárius” Magyarországon. Brandes a magyar kulturális emlékezetben 
Farkas Ákos: Fehérek között egy másik európai. Aldous Huxley fogadtatása a két háború közti Magyarországon
Péter Ágnes: Milton a XX. század első felének magyar kulturális emlékezetében
Tóth Réka: Bontakozó titkok: Babits Mihály és az angol-amerikai detektívregény
Frank Tibor: Thomas Mann: Egy európai Magyarországon és az Egyesült Államokban
Gombár Zsófia: Brit irodalom Magyarországon és Portugáliában 1949 és 1974 között 
Hetényi Zsuzsa: „Csonka” Oroszország? Fordítási fehér foltok – ami az orosz prózáról alkotott magyar képből kimaradt 
Paraizs Júlia: „Sándor ezért még hálás lesz nekem a túlvilágon.” A szövegrevízió mint a kulturális emlékezés alakzata Petőfi Shakespeare-fordításának fogadtatástörténetében 
Merényi Annamária: „A temérdek tenger”: Pindarosz, Ungvárnémeti Tóth László és Weöres Sándor 
Palkóné Tabi Katalin: Hamlet újra-, át-, fel-, kifordítva: A klasszikus dráma színházi szövegkezelésének posztmodern paradigmaváltása

Subscribe to: Posts (Atom)